A playback alapvetően egy rögtönzéses színházi műfaj, amely Jonathan Fox hatására a pszichodrámából fejlődött ki, és mára egyre szélesedik felhaználási területe: a szinházon kívül alkalmazzák az oktatásban, a szervezet- és vezetésfejlesztés, a tanácsadás területén, művészterápiás eljárásként mentálhigiénés, illetve prevenciós célokra, az önismeret, valamint a kreativitás fejlesztésére.
A playback szinházban a "produkció" a közönség és a társulat közös alkotásaként jön létre.
A közös alkotás révén megtapasztaljuk, mire jó a művészet, miért és hogyan jön létre, miképpen hat: átéljük és átérezzük, hogyan született meg a szinház, és miért él ma is.