Aktív, egészséges élet, érezd jól magad!
Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem!
Sándor olyan srác volt, aki tényleg meg tudott őrjíteni.
Mindig jókedvű volt és mindig tudott valami pozitívat mondani.
Ha valaki megkérdezte, hogy, hogy van, azt válaszolta:
Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem.Született optimista volt.
Ha valamelyik ismerősének rossz napja volt, Sándor azt mondta neki, hogy a
helyzet pozitív oldalát kell néznie.
Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és azt
mondtam:
Ezt egyszerűen nem értem. Nem gondolkozhatsz mindig pozitívan.
Hogy csinálod ezt?
Sándor azt válaszolta:Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak:
Két lehetőséged van.
Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni.
Jó, rendben, de ez nem olyan egyszerű!
De, igen.- mondta Sándor, az élet csupa választási lehetőségből
áll. Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz,
hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod. A mottóm: te döntöd el,
hogy hogyan éled az életed.
Rövid idővel később elhagytam a gyárat.
Szem elől tévesztettük egymást, de gyakran gondoltam rá!
Néhány évvel később megtudtam, hogy Sándor súlyos balesetet
szenvedett.
Leesett egy kb. 18 méter magas toronyról. 18 órás műtét és sok hetes
intenzív ápolás után Sándort elbocsátották a kórházból fémtámaszokkal a
hátában.
Mikor meglátogattam, megkérdeztem, hogy érzi magát
Azt válaszolta: Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem.
Szeretnéd látni a sebemet?
Inkább azt mondd el, mi játszódott le benne a baleset
pillanatában.
Nos, az első, ami átsuhant az agyamon az volt, hogy a lányom - aki pár hét
múlva jön világra - jól van-e? Mikor pedig a földön feküdtem, emlékeztem,
hogy két lehetőségem van: választhattam,hogy élek vagy meghalok.
Az ápolók valóban jó munkát végeztek. Végig azt
mondogatták, hogy jól vagyok De mikor begurítottak a sürgősségire, láttam
az orvosok és nővérek arckifejezését, ami azt jelentette: Halott ember.
És tudtam, hogy át kell vennem az irányítást.
Mit csináltál? - kérdeztem tőle.
Nos, mikor egy felvételis nővérke hangosan megkérdezte, hogy allergiás
vagyok-e valamire, igennel válaszoltam. Az orvosok és nővérek csöndben
várták a válaszom. Mély levegőt véve visszaordítottam:
A gravitációra!
Mialatt az egész csapat nevetett, elmagyaráztam nekik: az életet
választottam. Tehát úgy operáltak meg,mintha élő lennék és nem halott.
Sándor a tehetséges orvosoknak köszönhetően maradt életben, de csodálni
való hozzáállása is segített.
Tőle tanultam meg, hogy mindennap lehetőségünk van választani! Hozzáállás kérdése minden. Ezért ne aggódj amiatt, mi lesz
holnap. És a ma, az a holnap, ami
miatt Tegnap aggódtál.
Mindig jókedvű volt és mindig tudott valami pozitívat mondani.
Ha valaki megkérdezte, hogy, hogy van, azt válaszolta:
Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem.Született optimista volt.
Ha valamelyik ismerősének rossz napja volt, Sándor azt mondta neki, hogy a
helyzet pozitív oldalát kell néznie.
Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és azt
mondtam:
Ezt egyszerűen nem értem. Nem gondolkozhatsz mindig pozitívan.
Hogy csinálod ezt?
Sándor azt válaszolta:Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak:
Két lehetőséged van.
Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni.
Jó, rendben, de ez nem olyan egyszerű!
De, igen.- mondta Sándor, az élet csupa választási lehetőségből
áll. Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz,
hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod. A mottóm: te döntöd el,
hogy hogyan éled az életed.
Rövid idővel később elhagytam a gyárat.
Szem elől tévesztettük egymást, de gyakran gondoltam rá!
Néhány évvel később megtudtam, hogy Sándor súlyos balesetet
szenvedett.
Leesett egy kb. 18 méter magas toronyról. 18 órás műtét és sok hetes
intenzív ápolás után Sándort elbocsátották a kórházból fémtámaszokkal a
hátában.
Mikor meglátogattam, megkérdeztem, hogy érzi magát
Azt válaszolta: Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem.
Szeretnéd látni a sebemet?
Inkább azt mondd el, mi játszódott le benne a baleset
pillanatában.
Nos, az első, ami átsuhant az agyamon az volt, hogy a lányom - aki pár hét
múlva jön világra - jól van-e? Mikor pedig a földön feküdtem, emlékeztem,
hogy két lehetőségem van: választhattam,hogy élek vagy meghalok.
Az ápolók valóban jó munkát végeztek. Végig azt
mondogatták, hogy jól vagyok De mikor begurítottak a sürgősségire, láttam
az orvosok és nővérek arckifejezését, ami azt jelentette: Halott ember.
És tudtam, hogy át kell vennem az irányítást.
Mit csináltál? - kérdeztem tőle.
Nos, mikor egy felvételis nővérke hangosan megkérdezte, hogy allergiás
vagyok-e valamire, igennel válaszoltam. Az orvosok és nővérek csöndben
várták a válaszom. Mély levegőt véve visszaordítottam:
A gravitációra!
Mialatt az egész csapat nevetett, elmagyaráztam nekik: az életet
választottam. Tehát úgy operáltak meg,mintha élő lennék és nem halott.
Sándor a tehetséges orvosoknak köszönhetően maradt életben, de csodálni
való hozzáállása is segített.
Tőle tanultam meg, hogy mindennap lehetőségünk van választani! Hozzáállás kérdése minden. Ezért ne aggódj amiatt, mi lesz
holnap. És a ma, az a holnap, ami
miatt Tegnap aggódtál.
Megtekintések: 106
Hozzászólás
-
HozzászólásokRózsa Klára által a Január 18, 2010-on 9:08pm-kor
-
Én is szeretem, régen ismerem már, most újra kezembe került, gondoltam megosztom veletek.
-
HozzászólásokNagy Julianna által a Január 18, 2010-on 8:12pm-kor
-
Ez egy igazán szívmelengető, csodás történet. Köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Minden embernek jó példa lehetne Sándor története.
Rólunk
Üdvözöljük a
Fiatalodj és élj tovább!-on
© 2024 Created by Rózsa Klára.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Fiatalodj és élj tovább! –nak.
Csatlakozzon a(z) Fiatalodj és élj tovább! hálózathoz