Majd a szív útja megkerüli az értelmet, és hitét inkább a szeretet tökéletességébe fekteti, minthogy az intellektussal és ésszerűséggel foglalatoskodna. A szeretet számára az ész és logika pusztán eszközök, viszont nem az, „ami Én vagyok”.
Az „elmét” nem lehet meghaladni az elme hajszolásával, hanem csakis az „elme, mint a megmentő” illúziójának a feladásával. A Szeretet szíve által menekülünk meg az elme korlátaitól, magával a szeretettel. Csakis a szeretet rendelkezik az erővel, hogy felülkerekedjen a meggyőződéseken. Ezen a ponton – a történelem során – a keresőnek azt a tanácsot adták: „Hajítsd el az összes könyvet és csak legyél. Fenntartások nélkül, mindent adj át Istennek. Hagyd abba a küszködést és engedd, hogy ráébredj arra, ami eleve vagy.” Az énnek, mint a gondolatokkal való azonosulásnak az elengedését elősegíti, ha leválunk a csoport hitrendszerének tartalmáról, ideértve annak jól ismert és megjósolható menetrendjét és reakcióit is. Megtagadhatjuk az „énként” való azonosulást velük. Az azonosulás feladása azzal, amit magunknak véltünk, engedi a valódi Én-t, hogy az Istenség immanens (benn rejlő) minőségeként felragyogjon, ami a mindenféle tehertől mentes „Én” valóságának forrása.
Dr. David R. Hawkins - Én: Valóság és Szubjektivitás, 309.oldal
„The pathway of the heart then bypasses the intellect and puts its faith in the perfection of love rather than the pursuit of the intellect and reason. To love, the intellect and logic are merely tools but they are not ‘who I am’.‘Mind’ cannot transcend mind by pursuit of the mind, but only by the surrender of the illusion of mind as savior. It is by the heart of Love that one is saved from the limitations of mind by love itself. Only love has the power to overcome beliefs. At this point, historically, the seeker is counseled to “Throw away all the books and just be. Surrender all to God without reservation. Stop struggling and allow the realization of that which you already are.” The letting go of identification of self as thoughts is facilitated by disengaging from the content of group beliefs, with their well-known and predictable agendas and reactions. One can refuse to identify with them as ‘me’. To surrender identification with that which was presumed to be ‘me’ allows the real Me to shine forth as the immanent quality of Divinity that is the source of the unencumbered reality of ‘I’.”
David R. Hawkins - I: Reality and Subjectivity, page309
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Fiatalodj és élj tovább! –nak.
Csatlakozzon a(z) Fiatalodj és élj tovább! hálózathoz